Kritikai érzéktelenség

Nagyon könnyen jön a kritika manapság
Előbb a szálkát, aztán a gerendát?
Van ennek más oka is, mint a túlhajszoltság?

Minap lakóhelyemhez közel közvetlenül a zebra mellett megállt két néni eszmét cserélni. Gondolom, sürgősen meg kellett beszélni legújabb röntgen leleteiket vagy a közértben kapható paprika minőségét. A zebránál kötelességtudóan megállt egy hölgy vezette autó. Mivel a nénik csak álltak és csevegtek, lehúzta az ablakot, és rájuk szólt, tán mehetnének. A nénik valószínűleg nagyot hallottak, vagy a téma feszítő ereje nem engedte őket másra koncentrálni, nem is reagáltak erre a gesztusra. A hölgy vállat vont, majd tovább indult.

Az érdekes rész ekkor kezdődött. A mellettem sétáló, babakocsiban utódját tologató hölgy ezt látva kifakadt. Különféle minőségi jelzőkkel illette a néniket, cizelláltan kitérve idős koruk és nemük összefüggéseire, hosszan fejtegette cselekedetük helytelenségét, utalva értelmi képességeikre, majd konstruktív programajánlatokkal látta el őket fennhangon. Nemhogy én, szerintem még a poronty is elpirult változatos nyelvezetétől, pedig én sokat dolgoztam kiállítás építőkkel is…

Mindenki türelmetlen

Nem egyedi az eset. Akár autóval, akár tömegközlekedéssel utazunk, példák hosszú sorát tudnánk felhozni. Nem mentes ettől a lakóközösségek és a munkahelyek világa sem, és még ki tudja, hol folynak ádáz, vérre menő küzdelmek elenyésző apróságok okán.

Tetszik a cikk. Hol értesülök róla, ha új cikk jelenik meg?

Ráadásul a kritikát tevő a legtöbb esetben maga sem tetszeleghet Ráfael főangyal szerepében. Mi több, sokszor a legnagyobbat hibázó szidja leghangosabban a többieket. A bibliai szálka és gerenda esete Kinek van legnagyobb farönkje? vetélkedőre módosul.

kritika tévedés

Vélt sérelmek

Mi több, manapság már nem is kell hibázni ahhoz, hogy nyakunkba szakadjon a kritika. Bőven elég ehhez az is, hogy valaki úgy vélje, helytelenül cselekedtünk. Mi is így teszünk másokkal, kölcsön kenyér visszajár. Pedig ha kiderül az igazság, lehet, hogy a néhai Reichstag égése csak cserkész tábortűz volt hozzánk képest. Érdemes megnézni a néni, a keksz és a tini fiú esetét ezen a bűbájos rövidfilmen:

A GDPR európai adatvédelmi rendelet előírásai miatt a YouTube jóváhagyásodat kéri, hogy betöltődhessen. Több információt az Adatkezelési tájékoztatóban találsz.
Engedélyezem

De mégis mi lehet ennek az oka?

Miután magamon is észleltem a tüneteket, erősen elkezdtem gondolkodni az okain. Hihetetlenül felgyorsult az élet, mindenki teljesítmény kényszerben él. Roppant mód fáradtak vagyunk. Munkánkat, eredményeinket nem ismerik el, legjobb esetben természetesnek veszik. Mindemellett nagyon sűrűn vagyunk, a városiasodás sok jó következménye mellett mellékhatásokkal is jár, elég csak a dugókra vagy a tömegközlekedési járművek zsúfoltságára gondolni.

Mindezek tetejébe divat lett érdektelennek lenni a többiekkel szemben, csak a saját problémáinkra fókuszálni, azok megoldását mindenáron véghezvinni. Nemhogy a keresztény társadalmakban, de még az átkos szocializmusban is nagyobb volt a figyelem mások iránt. Ezek közhelyek, de sajnos igazak.

Szinte természetes, hogy a felgyülemlett feszültséget mindenki máson akarja levezetni. Minél védtelenebb, annál jobb, nehogy visszatámadjon. A lánc végén a leszidott gyerek falhoz vágja a macit…

Azért van itt még valami.

Nemrég egy orvosi előadáson voltam, ahol az előadó is ezt a témát fejtegette. És behozott a képbe még egy szempontot. Már közismert, hogy élelmiszereink minősége felettébb gyatra a korábbi korokhoz képest. Sok tápanyag egyszerűen nem kerül be a szervezetünkbe. Ezek között vannak olyan mikrotápanyagok, amik idegrendszerünk működésében is közrejátszanak.

Vagyis közrejátszanának, ha jelen lennének. De nincsenek. Idegeink meg könnyebben felmondják a szolgálatot. Az előadás után a magam részéről megemeltem vitamin és más tápanyag bevitelemet étrend kiegészítők formájában.

Te mit szólsz ehhez?

Nem szeretnél lemaradni semmi érdekesről?
Legyél tagja Facebook csoportunknak!

Vajon jól áll neked ez a vállalkozás?
Teszteld most játékosan, minden kötelezettség nélkül, érdemes-e belevágnod velünk egy életre szóló kalandba!

A csapatba akarok tartozni!

Megérdemlem a jó minőséget, ide vele!
Print Friendly, PDF & Email
Kritikai érzéktelenség

Neked is elszáll az agyad időnként?

Köszönjük szavazatodat!

Szólj hozzá! Facebook fiókoddal egyszerű.